|
Munkabér:
Általános szabályok
A törvény szerint a munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár és minden ettől eltérő megállapodás érvénytelen.
A munkavállalót megillető munkabér mértéke - eltérő megállapodás hiányában - a munkaszerződésben megállapított személyi alapbérrel azonos.
FONTOS!
A magyar jogszabály is tartalmazza az egyenlő munkáért egyenlő bér alapelvét, amelyet a munkáltatónak a bérek meghatározásakor maradéktalanul figyelembe kell venni.
Milyen szempontok alapján lehet eldönteni, hogy két munka egyenlő vagy egyenlő értékű-e?
Ennek megállapításánál figyelembe kell venni:
az elvégzett munka természetét,
minőségét,
mennyiségét,
a munkakörülményeket,
a szükséges szakképzettséget,
fizikai vagy szellemi erőfeszítést,
tapasztalatot,
felelősséget
Fontos szabály, hogy az összehasonlítás során munkabérnek kell tekintetni minden, a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás.
Milyen formában állapítható meg a munkabér?
A munkabér időbérként vagy teljesítménybérként, illetve a kettő összekapcsolásával állapítható meg, azonban a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbért minden esetben időbérben kell meghatározni.
Tekintettel arra, hogy a teljesítménybér meghatározása a munkavállalót nagyon kiszolgáltatott helyzetbe hozza, és a bérmegállapítás ezen formája munkáltatói visszaélésekre adhat okot a jogszabály nagyon szigorú szabályokat határoz meg erre vonatkozóan:
a) A teljesítménybérhez teljesítendő követelményeket a munkáltató előzetes eljárás alapján köteles meghatározni, objektív méréseket és számításokat figyelembe véve, úgy, hogy a meghatározott követelmény rendes munkaidőben százszázalékosan teljesíthető legyen.
b) Ezen teljesítménykövetelmény megállapítása során tekintettel kell lenni olyan feltételekre is amelyeket a munkavállaló nem tud befolyásolni (pl.: a munkavégzés, a munkaszervezés és az alkalmazott technológia objektív körülményeire). Ha ide kapcsolódó okból a követelmények teljesítése jelentős részben nem kizárólag a munkavállalón múlik, garantált bér megállapítása is kötelező, amelyet a munkavállaló akkor is megkap, ha a meghatározott követelményeket nem teljesítette.
c) A teljesítménykövetelményt és a teljesítménybér-tényezőket alkalmazásuk előtt írásban, vagy az adott munkahelyen szokásos módon közölni kell a munkavállalóval.
d) Abban az esetben, ha a munkáltató és a munkavállaló között a teljesítménybérre vonatkozóan vitás kérdés merül fel a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy eljárása nem sértette meg az a-c) pontokban meghatározott követelményeket, és megtartotta a jóhiszeműség és a tisztesség követelményét.
A minimálbér
Mind személyi alapbérként, mind teljesítménybérként legalább a kötelező legkisebb munkabért azaz a minimálbért meg kell fizetni. Ettől a kötelező szabálytól a nem lehet eltérni.
Mennyi volt és mennyi most az érvényes minimálbér?
Az adott időszakokban érvényes minimálbér bruttó összegét az alábbi táblázat tartalmazza:
Időszak Havibér Órabér
2008. 01. 01-től 69 000
2007. 01. 01-től 65 500
2006. 01. 01-től 62 500
2005. 01. 01-től 57 000
2004. 01. 01-től 53 000 305
2002. 01. 01-től 50 000 288
2001. 01. 01-től 40 000 230
2000. 01. 01-től 25 500 147
1999. 01. 01-től 22 500 129,50
1998. 01. 01-től 19 500 112,50
1997. 01. 01-től 17 000 98
1996. 02. 01-től 14 500 83,50
1995. 02. 01-től 12 200 71
1994. 02. 01-től 10 500 60,50
1993. 02. 01-től 9 000 52
1992. 01. 01-től 8 000 44
1991. 04. 01-től 7 000 38,50
1991. 01. 01-től 5 800 32
1990. 09. 14-től 5 600 31
Speciális rendelkezés:
A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó teljesítménybér-tényezőket úgy kell megállapítani, hogy a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér legalább a kötelező legkisebb munkabér mértékét elérje; ettől érvényesen eltérni nem lehet.
Milyen szempontok figyelembevételével állapítja meg a kormány a minimálbér mértékét?
Figyelembe kell venni
- a munkavállalók szükségleteit, mérlegelve a munkabérek országos szintjét,
- az életfenntartási költségeket,
- a társadalombiztosítási juttatásokat és az egyes társadalmi csoportok viszonylagos életszínvonalát, továbbá a gazdasági körülményeket, ideértve a gazdasági fejlődés követelményeit, a termelékenységi szinteket és a magas szintű foglalkoztatottság fenntartásának kívánatos voltát is.
Pótlékok
A munkavállalót meghatározott esetekben alapbérén felül bérpótlék illeti meg.
Minek az alapulvételével kell a pótlék összegét kiszámítani?
A bérpótlék számítási alapja - a felek közötti eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló személyi alapbére.
Az egyes bérpótlékok
1. Éjszakai munkavégzés esetén: 15%
2. Műszakpótlékok:
a. délutáni-
b. éjszakai műszakpótlék
Kinek jár? Többműszakos munkaidő-beosztásban , illetve a megszakítás nélküli munkarendben [118. § (2) bekezdés] foglalkoztatott munkavállalóknak jár.
Mértéke:
Többműszakos munkaidő-beosztásban
délutáni műszakban történő munkavégzés [117. § (1) bekezdés f) pont] esetén 15%
éjszakai műszakban történő munkavégzés [117. § (1) bekezdés g) pont] esetén 30 %
Megszakítás nélküli munkarendben
délutáni műszak után + 5% (összesen: 20%)
éjszakai műszak után + 10 % (összesen: 40%)
3. Rendkívüli munkavégzés (túlmunka, túlóra) esetén a pótlék 50%
DE! Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása előírhatja, hogy ellenértékként - pótlék helyett - szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.
A pihenőnapon vagy pihenőidőben végzett munka esetén a pótlék mértéke 100 %.
DE! A pótlék mértéke ötven százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap.
4. Készenlét esetén 20 %,
5. Ügyelet esetén 40 %
FONTOS! Ha az ügyeletet, illetve a készenlétet teljesítő munkavállalót munkára veszik igénybe, a rendkívüli munkavégzés esetén járó pótlék illeti meg
6. Munkaszüneti napon a munkaidő-beosztás alapján végzett munka esetén
a havidíjas munkavállalót - a havi munkabérén felül - a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabére illeti meg,
a teljesítménybérrel vagy órabérrel díjazott munkavállalót - a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérén felül - távolléti díja is megilleti.
a munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzésre kötelezett munkavállalót a túlóra esetén járó pótlék is megilleti
7. Vasárnapi munkavégzés esetén 50%, de csak három vagy ennél több műszakos munkarendben, vagy pihenőnap összevonása esetén!
FONTOS!
nem jogosult vasárnapi pótlékra
a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben,
a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben foglalkoztatott,
a részmunkaidő esetén a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap foglalkoztatott, valamint
az idénymunkát végző munkavállaló.
Támogatások
1. tanulmányi szerződés
Tanulmányi szerződés alapján a munkáltató a munkavállaló meghatározott tanulmányai folytatásához nyújt segítséget.
2. költségtérítés
153. § (1) A munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni azt a költségét, amely a munkával kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során a munkavállalónál szükségesen és indokoltan merült fel, továbbá a munkáltató érdekében felmerült egyéb szükséges költségeket, ha az utóbbihoz a munkáltató előzetesen hozzájárult.
(2) A munkába járással összefüggő költségeket külön jogszabály szerint kell megtéríteni.
3. munkaruha
(2) Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a munkavállalónak munkaruhát köteles biztosítani.
4. utazási költségek
Szociális juttatások
A munkavállaló részére meghatározott esetekben a munkáltató szociális támogatást nyújthat.
Mit támogathat a munkáltató?
a munkavállalók kulturális, jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését,
a munkavállalók életkörülményeik javítását.
a munkáltató az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárban (önkéntes nyugdíjpénztár, önkéntes egészségpénztár, önkéntes önsegélyező pénztár) tag munkavállalói tagdíjfizetési kötelezettségét részben vagy egészben átvállalhatja (munkáltatói hozzájárulás).
A támogatásokat, illetve ezek mértékét a kollektív szerződés határozza meg, de a munkáltató a munkavállaló részére ezen túlmenően is nyújthat támogatást.
Mi az a távolléti díj és mikor jár?
A munkavállalónak meghatározott esetekben távolléti díj jár.
Mikor?
ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli
ha munkaviszonyra vonatkozó szabály munkavégzés nélkül munkabér fizetését írja elő, azonban annak mértékét nem határozza meg.
amíg a munkavállaló állampolgári kötelezettségét teljesíti (pl. bíróságon tanúskodik)
közeli hozzátartozója halálakor, esetenként legalább két munkanapon át
a kötelező orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is) teljes időtartamára
a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, a munkahelyen kívül szervezett véradás esetén legalább négy órára
a munkaszüneti nap miatt kiesett időre
a szabadság időtartamára
a szoptatási munkaidő-kedvezmény idejére (A nőnek a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra ezt követően a kilencedik hónap végéig egy óra munkaidő-kedvezmény jár. Ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár.)
a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott munkavégzés alóli felmentés időtartamára.
Ha a munkavállalónak a munkáltató engedélye alapján nem kell munkát végeznie, az emiatt kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint jár díjazás.
A munkavállalót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg.
Hogyan kell a távolléti díj mértékét kiszámolni?
A távolléti díjba bele kell számolni:
a távollét idején (időszakában) érvényes személyi alapbér,
a rendszeres bérpótlékok
a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlék
Ezek együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga illeti meg a munkavállalót.
Mi vehető figyelembe a fentiek szerint bérpótlékként?
munkaviszonyra vonatkozó szabályban, illetőleg a munkaszerződésben rögzített azon bérpótlékok, amelyek a munkavállalót munkavégzés esetén folyamatosan megilletik.
adott esetben műszakpótlék is figyelembe vehető
kétműszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatás esetén a személyi alapbére 7,5 százaléka,
kétműszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatás esetén, ha az éjszakai műszak aránya a heti, illetőleg havi munkaidőkeret 30 százalékát meghaladja, valamint három műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatás esetén a személyi alapbére 15 százaléka,
megszakítás nélküli munkarendben történő foglalkoztatás esetén személyi alapbére 20 százaléka
rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlék, amely abban az esetben jár, ha a munkavállaló a tárgyévet megelőző évben több mint ötven óra - a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt - rendkívüli munkavégzést teljesített
ha a rendkívüli munkavégzés száz óránál kevesebb volt,a személyi alapbér három százaléka;
ha száz óra, vagy ennél több volt, a személyi alapbér öt százaléka.
Átlagkereset és számítási módja
Ha a munkavállalónak átlagkeresetet kell fizetni, részére az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakra kifizetett munkabér időarányosan számított átlaga jár.
Az átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak.
A munkabér védelme
A munkabér kifizetése
1. A munkabért a magyar törvényes pénznemben kell megállapítani és kifizetni.
2. Azt utalvány vagy más formában fizetni tilos. E rendelkezés nem zárja ki azt, hogy a munkáltató kollektív szerződés rendelkezése vagy a munkavállaló megbízása alapján a munkabért vagy annak meghatározott részét a munkavállaló bankszámlájára átutalja.
3. Munkaviszonyra vonatkozó szabály természetbeni munkabért állapíthat meg olyan árucikkben vagy szolgáltatásban, amely a munkavállaló és családtagjai szükségleteinek kielégítéséhez járul hozzá, de ez a pénzben meghatározott munkabér húsz százalékát nem haladhatja meg. Nem adható természetbeni munkabérként szeszes ital vagy más, az egészségre káros élvezeti cikk.
4. A munkavállaló részére járó munkabért, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik, havonta utólag egy ízben kell elszámolni és kifizetni. Ha a munkaviszony egy hónapnál rövidebb ideig tart, a munkabért a munkaviszony végén kell elszámolni és kifizetni.
5. Ha a munkavállaló részére járó munkabér vagy annak része alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg, azt ennek megfelelő időpontban kell kifizetni. Előleget azonban - legalább havonta - ilyen esetben is fizetni kell.
6. A munkabért - ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik - a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni. Ha a bérfizetési nap pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, a munkabért legkésőbb a megelőző munkanapon kell kifizetni.
7. A sorkatonai vagy polgári szolgálat teljesítését követően harminc napon belül munkaviszonyt létesítő vagy a fennálló munkaviszonyában tizennégy napon belül tovább foglalkoztatott munkavállaló részére két hétre járó személyi alapbérét - kérésére - előre ki kell fizetni. Az így kifizetett bért - eltérő megállapodás hiányában - két hónapon belül két részletben lehet levonni. Ha a munkavállaló munkaviszonya előbb megszűnik, a vissza nem térített bér munkabéréből levonható.
8. Ha a munkavállaló a bérfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a munkahelyén, illetve a munkáltató telephelyén, akkor kérésére munkabérét a bérfizetés előtti utolsó itt töltött munkanapon kell kifizetni vagy a munkáltató költségére a tartózkodási helyére kell megküldeni.
9. A munkáltató legkésőbb a szabadság megkezdése előtti munkanapon köteles kifizetni a szabadság idejére eső bérfizetési napon esedékes, valamint az igénybe vett rendes szabadság idejére járó munkabért.
10. Ha a a munkaviszony a kifizetés előtt megszűnt, a munkabért a munkáltató köteles az esedékesség napján a munkavállaló által megadott címre elküldeni. Az elküldés költségei a munkáltatót terhelik.
11. A munkabért a munkavállaló munkahelyén, illetve a munkáltató telephelyén kell kifizetni. Italboltban vagy más szórakozóhelyen munkabér csak az ott dolgozóknak fizethető ki; ettől érvényesen eltérni nem lehet.
12. A munkabért munkaidőben kell kifizetni, kivéve, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérően rendelkezik.
13. A munkabért a munkavállalónak kell kifizetni, kivéve ha erre mást felhatalmaz, illetőleg bírósági vagy más hatósági határozat ebben korlátozza.
A munkabért védő egyéb szabályok
1. Késedelmes kifizetés esetén a polgári jogi szabályokban meghatározott kamat jár.
2. A munkavállaló részére munkabéréről részletes írásbeli elszámolást kell adni. Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló a kiszámítás helyességét, valamint a munkabérből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja; ettől érvényesen eltérni nem lehet.
3. A munkabérből való levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján van helye; ettől érvényesen eltérni nem lehet. Kivétel, hogy a munkáltató a munkavállaló részére történt előlegnyújtásból eredő követelését a munkabérből levonhatja.
Jogalap nélkül kifizetett munkabér
1. A munkabér jogalap nélküli kifizetése esetén, azt a munkavállalótól hatvan napon belül, írásbeli felszólítással lehet visszakövetelni. Erre 3 év áll a munkáltató rendelkezésre (általános elévülési idő), ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie vagy azt maga idézte elő.
FONTOS!
Tilos az olyan bérlevonás, amely a munkáltató, annak képviselője vagy közvetítő személy javára szolgál annak fejében, hogy a munkavállaló munkaviszonyt létesítsen, vagy azt megtartsa.
|