Kezdőlap | Állásajánlatok | Kapcsolatfelvétel | Elérhetőségek


Munkabér:

Általános szabályok

A törvény szerint a munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár és minden ettől eltérő megállapodás érvénytelen.
A munkavállalót megillető munkabér mértéke - eltérő megállapodás hiányában - a munkaszerződésben megállapított személyi alapbérrel azonos.

FONTOS!
A magyar jogszabály is tartalmazza az egyenlő munkáért egyenlő bér alapelvét, amelyet a munkáltatónak a bérek meghatározásakor maradéktalanul figyelembe kell venni.

Milyen szempontok alapján lehet eldönteni, hogy két munka egyenlő vagy egyenlő értékű-e?

Ennek megállapításánál figyelembe kell venni:

  • az elvégzett munka természetét,
  • minőségét,
  • mennyiségét,
  • a munkakörülményeket,
  • a szükséges szakképzettséget,
  • fizikai vagy szellemi erőfeszítést,
  • tapasztalatot,
  • felelősséget

  • Fontos szabály, hogy az összehasonlítás során munkabérnek kell tekintetni minden, a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás.

    Milyen formában állapítható meg a munkabér?

    A munkabér időbérként vagy teljesítménybérként, illetve a kettő összekapcsolásával állapítható meg, azonban a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbért minden esetben időbérben kell meghatározni.

    Tekintettel arra, hogy a teljesítménybér meghatározása a munkavállalót nagyon kiszolgáltatott helyzetbe hozza, és a bérmegállapítás ezen formája munkáltatói visszaélésekre adhat okot a jogszabály nagyon szigorú szabályokat határoz meg erre vonatkozóan:

    a) A teljesítménybérhez teljesítendő követelményeket a munkáltató előzetes eljárás alapján köteles meghatározni, objektív méréseket és számításokat figyelembe véve, úgy, hogy a meghatározott követelmény rendes munkaidőben százszázalékosan teljesíthető legyen.
    b) Ezen teljesítménykövetelmény megállapítása során tekintettel kell lenni olyan feltételekre is amelyeket a munkavállaló nem tud befolyásolni (pl.: a munkavégzés, a munkaszervezés és az alkalmazott technológia objektív körülményeire). Ha ide kapcsolódó okból a követelmények teljesítése jelentős részben nem kizárólag a munkavállalón múlik, garantált bér megállapítása is kötelező, amelyet a munkavállaló akkor is megkap, ha a meghatározott követelményeket nem teljesítette.
    c) A teljesítménykövetelményt és a teljesítménybér-tényezőket alkalmazásuk előtt írásban, vagy az adott munkahelyen szokásos módon közölni kell a munkavállalóval.
    d) Abban az esetben, ha a munkáltató és a munkavállaló között a teljesítménybérre vonatkozóan vitás kérdés merül fel a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy eljárása nem sértette meg az a-c) pontokban meghatározott követelményeket, és megtartotta a jóhiszeműség és a tisztesség követelményét.

    A minimálbér

    Mind személyi alapbérként, mind teljesítménybérként legalább a kötelező legkisebb munkabért azaz a minimálbért meg kell fizetni. Ettől a kötelező szabálytól a nem lehet eltérni.

    Mennyi volt és mennyi most az érvényes minimálbér?
    Az adott időszakokban érvényes minimálbér bruttó összegét az alábbi táblázat tartalmazza:

    Időszak                   Havibér      Órabér
    2008. 01. 01-től   69 000
    2007. 01. 01-től    65 500
    2006. 01. 01-től    62 500
    2005. 01. 01-től    57 000
    2004. 01. 01-től    53 000          305
    2002. 01. 01-től    50 000          288
    2001. 01. 01-től    40 000          230
    2000. 01. 01-től    25 500          147
    1999. 01. 01-től    22 500          129,50
    1998. 01. 01-től    19 500          112,50
    1997. 01. 01-től    17 000          98
    1996. 02. 01-től    14 500          83,50
    1995. 02. 01-től    12 200          71
    1994. 02. 01-től    10 500          60,50
    1993. 02. 01-től    9 000          52
    1992. 01. 01-től    8 000          44
    1991. 04. 01-től    7 000         38,50
    1991. 01. 01-től    5 800         32
    1990. 09. 14-től    5 600         31

    Speciális rendelkezés:
    A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó teljesítménybér-tényezőket úgy kell megállapítani, hogy a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér legalább a kötelező legkisebb munkabér mértékét elérje; ettől érvényesen eltérni nem lehet.

    Milyen szempontok figyelembevételével állapítja meg a kormány a minimálbér mértékét? Figyelembe kell venni
    - a munkavállalók szükségleteit, mérlegelve a munkabérek országos szintjét,
    - az életfenntartási költségeket,
    - a társadalombiztosítási juttatásokat és az egyes társadalmi csoportok viszonylagos életszínvonalát, továbbá a gazdasági körülményeket, ideértve a gazdasági fejlődés követelményeit, a termelékenységi szinteket és a magas szintű foglalkoztatottság fenntartásának kívánatos voltát is.

    Pótlékok

    A munkavállalót meghatározott esetekben alapbérén felül bérpótlék illeti meg.
    Minek az alapulvételével kell a pótlék összegét kiszámítani?

    A bérpótlék számítási alapja - a felek közötti eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló személyi alapbére.

    Az egyes bérpótlékok 1. Éjszakai munkavégzés esetén: 15%

    2. Műszakpótlékok:
    a. délutáni-
    b. éjszakai műszakpótlék
    Kinek jár? Többműszakos munkaidő-beosztásban , illetve a megszakítás nélküli munkarendben [118. § (2) bekezdés] foglalkoztatott munkavállalóknak jár.

    Mértéke:
    Többműszakos munkaidő-beosztásban
    délutáni műszakban történő munkavégzés [117. § (1) bekezdés f) pont] esetén 15%
    éjszakai műszakban történő munkavégzés [117. § (1) bekezdés g) pont] esetén 30 %

    Megszakítás nélküli munkarendben
    délutáni műszak után + 5% (összesen: 20%)
    éjszakai műszak után + 10 % (összesen: 40%)

    3. Rendkívüli munkavégzés (túlmunka, túlóra) esetén a pótlék 50%
    DE! Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása előírhatja, hogy ellenértékként - pótlék helyett - szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.

    A pihenőnapon vagy pihenőidőben végzett munka esetén a pótlék mértéke 100 %.
    DE! A pótlék mértéke ötven százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap.

    4. Készenlét esetén 20 %, 5. Ügyelet esetén 40 %

    FONTOS! Ha az ügyeletet, illetve a készenlétet teljesítő munkavállalót munkára veszik igénybe, a rendkívüli munkavégzés esetén járó pótlék illeti meg

    6. Munkaszüneti napon a munkaidő-beosztás alapján végzett munka esetén

  • a havidíjas munkavállalót - a havi munkabérén felül - a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabére illeti meg,
  • a teljesítménybérrel vagy órabérrel díjazott munkavállalót - a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérén felül - távolléti díja is megilleti.
  • a munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzésre kötelezett munkavállalót a túlóra esetén járó pótlék is megilleti

  • 7. Vasárnapi munkavégzés esetén 50%, de csak három vagy ennél több műszakos munkarendben, vagy pihenőnap összevonása esetén!

    FONTOS! nem jogosult vasárnapi pótlékra

  • a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben,
  • a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben foglalkoztatott,
  • a részmunkaidő esetén a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap foglalkoztatott, valamint
  • az idénymunkát végző munkavállaló.

  • Támogatások

    1. tanulmányi szerződés
    Tanulmányi szerződés alapján a munkáltató a munkavállaló meghatározott tanulmányai folytatásához nyújt segítséget.

    2. költségtérítés
    153. § (1) A munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni azt a költségét, amely a munkával kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során a munkavállalónál szükségesen és indokoltan merült fel, továbbá a munkáltató érdekében felmerült egyéb szükséges költségeket, ha az utóbbihoz a munkáltató előzetesen hozzájárult. (2) A munkába járással összefüggő költségeket külön jogszabály szerint kell megtéríteni.

    3. munkaruha
    (2) Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a munkavállalónak munkaruhát köteles biztosítani.

    4. utazási költségek

    Szociális juttatások

    A munkavállaló részére meghatározott esetekben a munkáltató szociális támogatást nyújthat.

    Mit támogathat a munkáltató?

  • a munkavállalók kulturális, jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését,
  • a munkavállalók életkörülményeik javítását.
  • a munkáltató az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárban (önkéntes nyugdíjpénztár, önkéntes egészségpénztár, önkéntes önsegélyező pénztár) tag munkavállalói tagdíjfizetési kötelezettségét részben vagy egészben átvállalhatja (munkáltatói hozzájárulás).


  • A támogatásokat, illetve ezek mértékét a kollektív szerződés határozza meg, de a munkáltató a munkavállaló részére ezen túlmenően is nyújthat támogatást.

    Mi az a távolléti díj és mikor jár?

    A munkavállalónak meghatározott esetekben távolléti díj jár.

    Mikor?

  • ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli
  • ha munkaviszonyra vonatkozó szabály munkavégzés nélkül munkabér fizetését írja elő, azonban annak mértékét nem határozza meg.
  • amíg a munkavállaló állampolgári kötelezettségét teljesíti (pl. bíróságon tanúskodik)
  • közeli hozzátartozója halálakor, esetenként legalább két munkanapon át
  • a kötelező orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is) teljes időtartamára
  • a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, a munkahelyen kívül szervezett véradás esetén legalább négy órára
  • a munkaszüneti nap miatt kiesett időre
  • a szabadság időtartamára
  • a szoptatási munkaidő-kedvezmény idejére (A nőnek a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra ezt követően a kilencedik hónap végéig egy óra munkaidő-kedvezmény jár. Ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár.)
  • a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott munkavégzés alóli felmentés időtartamára.


  • Ha a munkavállalónak a munkáltató engedélye alapján nem kell munkát végeznie, az emiatt kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint jár díjazás.

    A munkavállalót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg.

    Hogyan kell a távolléti díj mértékét kiszámolni?

    A távolléti díjba bele kell számolni:

  • a távollét idején (időszakában) érvényes személyi alapbér,
  • a rendszeres bérpótlékok
  • a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlék

  • Ezek együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga illeti meg a munkavállalót.

    Mi vehető figyelembe a fentiek szerint bérpótlékként?

  • munkaviszonyra vonatkozó szabályban, illetőleg a munkaszerződésben rögzített azon bérpótlékok, amelyek a munkavállalót munkavégzés esetén folyamatosan megilletik.
  • adott esetben műszakpótlék is figyelembe vehető
  • kétműszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatás esetén a személyi alapbére 7,5 százaléka,
  • kétműszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatás esetén, ha az éjszakai műszak aránya a heti, illetőleg havi munkaidőkeret 30 százalékát meghaladja, valamint három műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatás esetén a személyi alapbére 15 százaléka,
  • megszakítás nélküli munkarendben történő foglalkoztatás esetén személyi alapbére 20 százaléka
  • rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlék, amely abban az esetben jár, ha a munkavállaló a tárgyévet megelőző évben több mint ötven óra - a
    munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt - rendkívüli munkavégzést teljesített
  • ha a rendkívüli munkavégzés száz óránál kevesebb volt,a személyi alapbér három százaléka;
  • ha száz óra, vagy ennél több volt, a személyi alapbér öt százaléka.

  • Átlagkereset és számítási módja

    Ha a munkavállalónak átlagkeresetet kell fizetni, részére az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakra kifizetett munkabér időarányosan számított átlaga jár.

    Az átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak.

    A munkabér védelme

    A munkabér kifizetése

    1. A munkabért a magyar törvényes pénznemben kell megállapítani és kifizetni.
    2. Azt utalvány vagy más formában fizetni tilos. E rendelkezés nem zárja ki azt, hogy a munkáltató kollektív szerződés rendelkezése vagy a munkavállaló megbízása alapján a munkabért vagy annak meghatározott részét a munkavállaló bankszámlájára átutalja.
    3. Munkaviszonyra vonatkozó szabály természetbeni munkabért állapíthat meg olyan árucikkben vagy szolgáltatásban, amely a munkavállaló és családtagjai szükségleteinek kielégítéséhez járul hozzá, de ez a pénzben meghatározott munkabér húsz százalékát nem haladhatja meg. Nem adható természetbeni munkabérként szeszes ital vagy más, az egészségre káros élvezeti cikk.
    4. A munkavállaló részére járó munkabért, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik, havonta utólag egy ízben kell elszámolni és kifizetni. Ha a munkaviszony egy hónapnál rövidebb ideig tart, a munkabért a munkaviszony végén kell elszámolni és kifizetni.
    5. Ha a munkavállaló részére járó munkabér vagy annak része alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg, azt ennek megfelelő időpontban kell kifizetni. Előleget azonban - legalább havonta - ilyen esetben is fizetni kell.
    6. A munkabért - ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik - a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni. Ha a bérfizetési nap pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, a munkabért legkésőbb a megelőző munkanapon kell kifizetni.
    7. A sorkatonai vagy polgári szolgálat teljesítését követően harminc napon belül munkaviszonyt létesítő vagy a fennálló munkaviszonyában tizennégy napon belül tovább foglalkoztatott munkavállaló részére két hétre járó személyi alapbérét - kérésére - előre ki kell fizetni. Az így kifizetett bért - eltérő megállapodás hiányában - két hónapon belül két részletben lehet levonni. Ha a munkavállaló munkaviszonya előbb megszűnik, a vissza nem térített bér munkabéréből levonható.
    8. Ha a munkavállaló a bérfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a munkahelyén, illetve a munkáltató telephelyén, akkor kérésére munkabérét a bérfizetés előtti utolsó itt töltött munkanapon kell kifizetni vagy a munkáltató költségére a tartózkodási helyére kell megküldeni.
    9. A munkáltató legkésőbb a szabadság megkezdése előtti munkanapon köteles kifizetni a szabadság idejére eső bérfizetési napon esedékes, valamint az igénybe vett rendes szabadság idejére járó munkabért.
    10. Ha a a munkaviszony a kifizetés előtt megszűnt, a munkabért a munkáltató köteles az esedékesség napján a munkavállaló által megadott címre elküldeni. Az elküldés költségei a munkáltatót terhelik.
    11. A munkabért a munkavállaló munkahelyén, illetve a munkáltató telephelyén kell kifizetni. Italboltban vagy más szórakozóhelyen munkabér csak az ott dolgozóknak fizethető ki; ettől érvényesen eltérni nem lehet.
    12. A munkabért munkaidőben kell kifizetni, kivéve, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérően rendelkezik.
    13. A munkabért a munkavállalónak kell kifizetni, kivéve ha erre mást felhatalmaz, illetőleg bírósági vagy más hatósági határozat ebben korlátozza.

    A munkabért védő egyéb szabályok

    1. Késedelmes kifizetés esetén a polgári jogi szabályokban meghatározott kamat jár.
    2. A munkavállaló részére munkabéréről részletes írásbeli elszámolást kell adni. Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló a kiszámítás helyességét, valamint a munkabérből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja; ettől érvényesen eltérni nem lehet.
    3. A munkabérből való levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján van helye; ettől érvényesen eltérni nem lehet. Kivétel, hogy a munkáltató a munkavállaló részére történt előlegnyújtásból eredő követelését a munkabérből levonhatja.

    Jogalap nélkül kifizetett munkabér

    1. A munkabér jogalap nélküli kifizetése esetén, azt a munkavállalótól hatvan napon belül, írásbeli felszólítással lehet visszakövetelni. Erre 3 év áll a munkáltató rendelkezésre (általános elévülési idő), ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie vagy azt maga idézte elő.

    FONTOS!
    Tilos az olyan bérlevonás, amely a munkáltató, annak képviselője vagy közvetítő személy javára szolgál annak fejében, hogy a munkavállaló munkaviszonyt létesítsen, vagy azt megtartsa.

     

















     
    Kezdőlap | Impresszum | Adatvédelem | Kapcsolatfelvétel

    ©2024. Minden jog fenntartva.